Saját Facebook oldalán tette közzé dr. Faragó Zsolt - Kiskunfélegyháza Város jegyzője, hogy lemond tisztségéről.

Olyan szerencsém van, hogy 23 éve vehetek részt Félegyháza közéletében és tíz éve az egyik vezetőjeként dolgozhatok fejlesztésén, közéletének alakításán. Szeretem a városomat. Rajongásig. 23 év alatt rengeteg embert ismertem meg és rengeteg ember ismert meg engem is.

Egész életemben dolgoztam és tanultam. Kisgyerekkorom óta pár hektáron fűszerpaprikát termeltünk a szüleimmel, emellett dolgoztam ásatáson segédmunkásként, bolti eladóként, kertészetekben segédmunkásként, a jogi egyetem mellett pedig négy évig nyomdász voltam egy helyi vállalkozónál. A diplomám megszerzése után kerültem a polgármesteri hivatalba, egy nagyon inspiráló vezető mellé, a mai fejemmel szinte gyerekként, 24 évesen.

Ettől függetlenül a „karrierem” gyorsan beindult a hivatalon belül. Értelmes, nyitott, jókedélyű, szorgos voltam (és remélem még most is ilyen vagyok), felfigyeltek rám, így egy év múlva Ficsór József akkori polgármester úr titkára lettem. Négy szép év volt ez egy remek ember mellett. Bár az apám lehetett volna, mégis egy igaz barátot szereztem és mellette rengeteg tapasztalatot is. Majd négy másik szép év következett osztályvezetőként és az akkori karrierem csúcsa, a Majsai úti lakótelep felújítása. Majd jött egy új polgármester, egy elképzelhetetlenül nyomasztó közeg, menekülés. Ópusztaszer fogadott be jegyzőként. Örök hála az ottaniaknak. Ott is rengeteg tanulás várt rám emberileg és szakmailag is. Falusi, tisztább viszonyok. Jó emberek. Nagyon sokat hoztam onnan. Szerettem ott, szerettem őket, de vágytam haza. Több, mint 10 éve vagyok újra itthon jegyzőként. Ez óriási lehetőség volt, a szakmai életem csúcsa. És itt sorolhatnám a 10 év eseményeit, de nem teszem, nem ezért írok. 
Ez a munka nagyon sokunknál, a „munka” mellett Félegyháza igazi szeretetéről is szól. Hogy tegyél. Hogy hagyj nyomot. Hogy bizonyítsd: Félegyháza igenis helyet érdemel Magyarország térképén. Hogy eszméletlenül kicsik vagyunk, de példát tudunk mutatni az ország településeinek. Félegyháza sokat változott az elmúlt 10 évben. Nagyon sokat. És persze. Nincs kórház, nincs szülészet, nincs Fürdőszálló. Ezek a dolgok sokszorosan meghaladják egy ekkora város lehetőségeit. Aki nincs benne, az nem tudja. Én sajnos tudom.

Nem vagyunk készen. Soha nem leszünk készen. Mindig lesz számonkérnivaló. De ezt már jegyzőként ne tőlem kérjétek/kérjék számon. Igen, jól írták a képviselők a közleményükben: Az elmúlt időszakban olyan mértékű emberi, szakmai és erkölcsi hiányosságokkal szembesültünk a kollégáimmal, amelyekre bár sokszor próbáltunk, nem tudtunk megfelelő megoldást találni. Velem együtt több tucat kollégám is hosszú ideje őrlődött, hogy merre tovább. Igen, mi fordultunk segítségért a képviselőkhöz, mert ezek az emberek jóhiszeműen megbíztak a városvezetőben, nem tudták mi történik zárt ajtók mögött. A legtöbbször mi sem. 

Igen, megromlott a viszonyom Csányi József volt polgármesterrel. Évekig én voltam a fal. Miközben az volt a feladatom és kollégáim feladata, hogy a város törvényesen és jól működjön, ez a tevékenységem, tevékenységünk számos esetben szembe került a volt polgármester érdekeivel. Az egyre nagyobb nyomás, hogy olyan dolgokat tegyek, amelyekkel nem értek egyet rendkívül megviselte már az egészségemet is.

Sajnos tegnap óta, olyan dolgokat olvasok és hallok vissza magamról, amelytől meg kell védenem magam. Köztisztviselőként és jegyzőként ezt nem tehetem meg. Magánemberként igen. Mert meg fogom védeni magam, meg fogom védeni a becsületemet, a tisztességemet. Meg fogom védeni valamennyi munkatársam becsületét is. Ezért a mai napon kezdeményeztem a jegyzői jogviszonyom megszüntetését. Ez nekem egy nagyon nehéz döntés, de most nincs más út. Ez a helyes út.

Köszönöm a lehetőséget a képviselőknek, a kollégáimnak és valamennyi jószándékú félegyházinak. Hosszú ideig jó volt. Brutális jó volt. Hatalmas megtiszteltetés volt szülővárosom jegyzőjének lenni.

Üdvözlettel:

dr. Faragó Zsolt